Erre gondoltam olyan 6 héttel ezelőtt, és persze magamban érveltem, hogy:
A, nem vagyok hippi
B, mostam már hajat szappannal és abban sem volt köszönet.
Persze AZ a balatoni nyaralás ami két hét volt és senki nem hozott sampont így AMO szappannal kellett hajat mosni el is vette a kedvemet tőle egy időre. Közel húsz évre, a történelmi hűség kedvéért megjegyzendő :)
Most is azért vettem, mert az a problémám volt, amit talán meg is lehet érteni, hajat szőkíteni CSAK kell, hajat sütni, na AZT nem kell, de szerintem menő, és emellett a töve még zsíros is. Ajánlották, hogy hagyjam abba a szilikonos sampon használatot, meg egyáltalán a sampon használatot, használjak egy jó hajmosó szappant. Gondoltam, ha másra nem, majd mosom a kezem vele. "Arra csak jó lesz" Egyszerűen nem volt bizodalmam abban, ami nem eléggé illatos és/vagy drága.
Aztán annyira bevált, hogy egy szappankészítő tanfolyamon találtam magam, a NASA által is megirígyelendő védőfelszerelésben (a lúg az lúg kéremszépen) és megtanultam. Megszerettem készíteni is. Sütit sütni is jó, de meghízni nem, a szappanok meg szépek, és szépítenek is. A variációk száma meg végtelen, úgyhogy március közepe óta függő vagyok, lassan érnek be a szappanjaim, én meg nézegetem, forgatom, szagolgatom őket, időnként tesztből kezet mosok velük (csak mert nem bírom ki) és várom a percet amikor egyszerre 8 félét használhatok. Persze sose fogok, mert B. a háztartásunk kontrolláltabb fele IS rendelkezik tűrőképességgel, ami jóval 8 szappan egyszerre használata alatt van :)
Ez az első, és illetlenül jó szappanom, ricinus olajjal a haj puhaságáért, és zöld agyaggal a tisztításért. Szépnek nem mondanám, de kétségtelenül nagyon jó, MÁR gondolkodom egy második adagon.
(összetétele: víz, lúg NaOH, kókusz zsír, pálma zsír, ricinus olaj, olíva olaj, zöld agyag)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése